Syngnathus typhle
A tűhal (*Syngnathus typhle*) a tengeri csikó közel rokona, hasonlóan szokatlan megjelenéssel és lenyűgöző szaporodási viselkedéssel. Erősen specializált hal, amelynek egész léte a víz alatti növényzet jelenlététől függ. Vékony, merev teste törzsszerű, tökéletesen elrejtőzik a hínár között.
Nagyon hosszú, vékony test, csontos lemezekkel védve. Jellegzetes vonása a hosszú, oldalról lapított orr (szélesebb, mint más tűhalfajoknál) – innen az angol „broadnosed" elnevezés. Zöld olajzöldtől barnáig változó színű, gyakran foltokkal vagy csíkokkal.
Az európai partok mentén, Norvégiától a Földközi- és Fekete-tengerig. A Duna-delta és Razim-Sinoe területén szorosan kapcsolódik a tengeri fűmezőkhöz (Zostera) és zöld alga zónákhoz.
Lassú úszó, függőlegesen vagy ferden mozog, utánozva a növények ringatózását az áramlatban. Szívó módon táplálkozik: az orr pipettaként működik. Korlátozott mobilitása miatt kizárólag álcázásra támaszkodik a ragadozóktól való elrejtőzéshez.
Megfordított szaporodási rendszer: a nőstény udvarol a hímnek. Az ikrákat a hím hasán lévő költőzacskóba rakja. A hím kb. 4 hétig hordja, oxigént és tápanyagot biztosítva. A végén a hím „szülésként" ad életet a fiataloknak.
Least Concern (LC), de élőhelyvesztésre sebezhető. A tengeri fűmezők pusztítása automatikusan a helyi populációk eltűnéséhez vezet. Parti és lagúnás ökoszisztémák egészségének indikátorfaj.